Két-tényezős képzelet-skála (TFIS)

A Két-tényezős képzelet-skála egy önértékelésen alapuló mérőeszköz, amelyet 2008-ban azzal a céllal fejlesztettek ki, hogy a spontán képzelet aktivitást értékelje. Habár bárki kipróbálhatja, a TFIS-t nagymértékben alexithymikus (saját és mások érzelmeit nehezen olvasó és értő) egyének képzelet-aktivitásának mérésére hozták létre, akik definíciószerűen "korlátozott érzelemvilággal bírnak, amely megmutatkozik a fanzázia és képzelőerő szegényességében" (Taylor, Bagby és Parker 1997, 29. oldal). Az alexithymiás korlátozott érzelemvilág a spontán képzelőerő hiányára (Thompson, 2008, 2009), illetve főként az affektált (befolyásolt) képzeletre utal (Aleman, 2005). A spontán és nemtudatos képzelet-deficit témáját korábbi kutatók is feldolgozták már, Fain és David (1963), McDougall (1985), és Krystal (1988) .

A spontán képzelőerő megértésében segítségre lehet az, ha összevetjük a kontrollált képzelőerővel és rámutatunk az eltérésekre. A TFIS tényező-struktúrája Edward Casey amerikai filozófus kontrollált és spontán képzelőerő leírásán alapszik, amelyet ő a „képzelőerő jellemző vonásainak” nevezett el (1976, 63. old.). Casey mentális képek manipulálásának tudatos tevékenységeként ábrázolja a kontrollált képzelőerőt, amelyet három al-vonás határoz meg: 1. könnyedség 2. meglepetés 3. pillanatnyiság. Casy bizonyítja, hogy habár a spontán és kontrollált képzelőerők hajlamosak kiegészíteni egymást, mindazonáltal kizárják egymást, ami azt jelenti, hogy ha elképzelünk valamit, akkor az jellegét tekintve vagy spontán, vagy kontrollált lesz egy adott pillanatban, a kettő együtt nem lehetséges „egy időben”, habár a gyakorlatban a kétféle képzelet-cselekvés gyakorta egymáshoz közel mutatkozik, és előhívhatják egymást, mintegy szimbiotikus kölcsönhatásban. (Casey, 1976; 1991)

Habár a TFIS magasabb pontszámmal jutalmazza a spontán képzelőerőt, nem feltételezhetjük, hogy a pszichés egészség értékítéletéül szolgálhat. Míg a pszichés egészséget általában magasabb fokú spontán képzelőerő jellemzi (Winnicott, 1971), jelentős kivételek társulnak ehhez a szabályhoz, amelyek szerint egy túl díszes képzelet előjele lehet egy pszichés zavarnak, mint amilyenek pl. a téveszmés vagy schizoid állapotok. Hasonlóképpen, megfordítva a dolgot, míg a kontrollált képzelőerő magas foka olyan pszichés zavarral korrelálhat, amely az intellektus használatával kapcsolatos, vannak kivételek, ha például az érintett kultúrája, foglalkozása, vagy jelenlegi életkörülményei nagyobb hangsúlyt fektetnek a kontrollált képzelőerőre. Végül, a TFIS-t informális értékelés céljából nyújtjuk, amely felhívhatja a figyelmet egy alaposabb klinikai vizsgálat szükségességére, vagy hogy kiegészítse a már létező alexithymia értékelő eszközöket. A TFIS pontszám nem jelent diagnózist.

The Two-Factor Imagination Scale is copyrighted (c)-2008 by Jason Thompson

 

Click here to start